Olvassa el Ferenczy Károly, a BrüsszelNet Sales Network Kft. értékesítési igazgatójának interjúját, az uniós pályázatokról.
Elvesztegetett évek: tudja hova tűnt 3000 milliárdnyi EU-forrás?
2007–2013 között több mint 8000 milliárd forint EU-forrással gazdálkodhatunk. Utánajártunk, félidőben hol tartunk. Tényleg az állami közreműködők akadályozzák a pénzek lehívását? Valóban csak csókosok juthatnak pénzhez? És miért nem teremt az Európai Unió munkahelyeket?
– Ha megnézzük, a magyar vállalkozók mennyi EU-s pályázatot adtak be és mennyit nyertek: döbbenetes számot tapasztalunk – nyilatkozta a delmagyar.hu-nak Ferenczy Károly, a BrüsszelNet Sales Network Kft. Értékesítési igazgatója, akivel Budapesten a Brüsszel Center Magyar Pályázati Tanácsadó Központban beszélgettünk. A pályázatíró cég egyik vezetője szerint a vállalkozók tájékozatlanok – ami részben a kiíró, tehát a magyar állam hibája is. Ha azt halljuk, EU-forrás: mindenki a szépen felújított terekre, bicikliutakra gondol, holott a pénzek nagy része a vállalkozásokat kellene, hogy támogassa.
Félidőben: elkelt 3000 ezer milliárd forint, fejlődés pedig alig látszik
– A kiírásokat finomítani kellene: vegyünk példának egy technológia-korszerűsítési pályázatot. Egy lakatosműhely szeretne új gépeket, de mivel a mikrovállalkozás – 10 fő alatt foglalkoztató cég – 5000 fő alatti településen dolgozik, eleve kizárják a pályázatból – mesélte Ferenczy az egyik pályázattal kapcsolatos érdekességet. Szavaiból kiderült: hiába 9 család megélhetését biztosítja a vállalkozó, a kiírás szerint nem pályázhat forrásokra. Pedig, ha ránézünk Magyarország térképére, láthatjuk: rengeteg 5000 fő alatti település található hazánk területén.
– Az unió nem egy személytelen valami, ami csak akkor ad pénzt, ha mogyorót és tömjént viszünk neki – fogalmazott cinikusan a téves EU-val kapcsolatos felfogásról az értékesítési igazgató. – Az Európai Unió mi vagyunk. Tehát, ha rossz a pályázati kiírás, az nem brüsszeli döntés, hanem kormányzati hiba.
Ferenczy azt is elmondta: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) – a Mezőgazdasági Minisztérium pályázatán az 5 ezer fő alatti településen működő mikrovállalkozások is indulhatnak. (Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy nincs kiírva olyan pályázat, amin 5 ezer fő alatti településen működő mikrovállalkozások indulhatnának.) De miért kell ennyi közreműködő szervezet? Miért külön minisztérium foglalkozik a kistelepülések asztalosaival? – Ma népsűrűség alapján határozzák meg, melyik közreműködő szervezet foglalkozik a vállalkozásokkal. A kiírásokat le kell egyszerűsíteni. Íróasztal mögül nem lehet dirigálni, meghatározni, hogy mely települések vállalkozói alkalmasak a fejlődésre – magyarázta Ferenczy Károly.
Önerőproblémák és újabb kizárások – fojtsuk meg a megmaradt cégeket?
– Az önerő hiánya miatt rengeteg vállalkozó kiesik a pályázati rendszerből. A bankok nem helyeznek ki hitelt, ezzel, ha áttételesen is, de megfojtják a cégeket. Érdemi változást hozhat a Széchenyi-kártya „felújítása”, amivel újra forrásokhoz juthatnak a magyar vállalkozók. A 2008-as válság hatása a 2009-es mérlegben jelentkezett: a 2010-es pályázatoknál – bizonyos régióban – kizárják azokat a vállalkozásokat, akiknek a bevétele 0 százaléknál nagyobb mértékben esett. Életszerű ez, egy ekkora krízis után?
Magyar mentalitás: túlélő típus, ötletgazda és jó problémamegoldó
– Azt kellene eldönteni, hogy a közreműködő szervek kivel vannak: az állam segíteni vagy gátolni akarja az EU pénzek lehívását. Nem állítom, hogy gátolják, de azt igen: nem segítik. A pályázatokat övező nehézségek ellenére notórius pályázókkal is találkozunk. Aki egyszer megtapasztalja, hogy milliókhoz juthat, újra és újra keresi a pályázati lehetőségeket. Az EU-s pénz egyesek szerint olyan, mint a rendszerváltáskori privatizáció: sokan a „rajtvonalnál” toporognak, várják a lehetőséget, hogy hozzájussanak. Joggal mondhatnánk, a ’90-es években ismeretséggel lehetett vagyonhoz jutni, de visszakérdezek: akkor kerestél ismeretséget? Ma ezek a vállalkozók ugyanúgy várnak, pedig a lehetőség adva van és még „ismeretség” sem kell hozzá – vont párhuzamot a rendszerváltáskori lehetőséggel Ferenczy Károly. – Van pénz! 2013 után már nem lesz, és akkor megint mindenki azt fogja hajtogatni: Csak a csókosoknak jutott! Pedig ez lehetne másképp is. Ha egy cég formailag alkalmas, és fel tud készülni a beruházásra, akkor bizony meg tudja valósítani az álmát.
A BrüsszelNet Sales Network Kft. értékesítési igazgatója kitért arra is, hogy ugyan eltérő a régiónkénti támogatások mértéke, de a vissza nem térítendő támogatás az „készpénz”. A beruházás költségét mindenféleképpen érdemes a pályázati pénzzel csökkenteni – ugyanis ez nem hitel, hanem támogatás, amit nem kell visszafizetni.
Miért a főteret újítják fel, miért nem teremt az EU munkahelyeket?
– A válság felülírta a meglévő forgatókönyveket. Senki ne gondolja, hogy azért, mert valamit leírtunk 3 évvel ezelőtt, akkor az 7 évig érvényes. Minden megváltozott körülöttünk, épp itt az ideje, hogy újragondoljuk a magyar vállalkozások támogatását. Az EU arra nem ad, hogy: Tessék, itt a pénz: vegyél fel embert, és mi fizetjük a bérét! Arra viszont igen: Tessék, itt a pénz: fejlessz, és a növekedő megrendelések miatt majd embert tudsz felvenni! Ez a munkahelyteremtés. A munkahelymegtartó programok sikerrel futottak, most már előre kell tekintenünk – a növekedésre kell koncentrálnunk.
A vállalkozók ülnek a „sötétben” és várnak, oka: a tájékoztatás hiánya
– A KKV szektornak keresnie kell a pályázatokat, mi pedig, mint tanácsadók megpróbáljuk őket kiszolgálni. Sajnos a rengeteg dezinformáció, a rossz tapasztalatok eltántorítják a vállalkozókat. Pedig tudniuk kell: egy pályázatíró cég az „alkalmassági tesztért” – vagyis, hogy a vállalkozó alkalmas-e a pályázaton való indulásra – nem szed baksist. A profiknak ez nem lehet érdekük, ugyanis csak a nyertes pályázattal érhetünk el komoly sikert – magyarázta a Brüsszelnet Kft. értékesítési igazgatója, aki szerint még most kell a „rajtvonalhoz” állni – 2013 után erre már nem lesz lehetőség.
Az EU pályázatokról még azt is megtudtuk, csak a pályázati pénzért nem szabad belefogni a fejlesztésbe. A források ma is léteznek, még nem késő pályázni. A kormányzati tervek szerint a főtér- és kerékpárút-fejlesztésre szánt milliárdokat is átcsoportosítják, így a kis és közepes magyar vállalkozók bizakodóan tekinthetnek a jövőbe. Már csak azért is, hogy ne kelljen a 15 évvel ezelőtti mondatokat ismételgetnünk: „Bezzeg a csókosok pénzhez jutottak!”
2010.08.13. Délmagyar.hu
A cikk megjelenési helye: szövegét ITT olvashatja.
