BRÜSSZEL CENTER

Cikkünket elolvashatják a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség oldalán is.

Gyorstalpaló, kis fogalomtár, a pályázati rendszerhez, ami mankót nyújthat mindazoknak, akik szívesen beleásnák magukat – de egy pályázat erejéig biztosan – az Új Széchenyi -Terv adta lehetőségek kihasználásába.

Milyen időszakról beszélünk: 2007 – 2013 (Új Magyarország­­ Fejlesztési Terv II. – Új Széchenyi Terv)

Magyarország számára 2007 – 2013 között 22,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll rendelkezésre. Tehát most van lehetőség a pályázati pénzeket még elnyerni, támogatásokat bankszámlán tudni, és hátradőlni, hogy:

„IGEN! Megcsináltam!„ Az utána levő évek terveit még nem látjuk, de azt igen, hogy ez az év még előttünk áll és igencsak kedvez a támogatásoknak. Miért kellene kihasználatlanul lezárni ezt a ciklust, hogy mások vigyék el a mi pénzünket? Ki kell használni, minél több támogatást el kell hozni, hogy a magyar vállalkozások gazdagodjanak. Ezek a pénzek a mi befizetett forintjaink túlnyomó részben, tehát miért ne járjunk jól, és nyerjünk vissza minél többet belőle? Pályázzunk, nyerjünk, valósítsuk meg az álmainkat, egy-egy „akciós” lehetőséget kihasználva. Bárhogy is nézzük, akár a 30% – pláne a 100%-os támogatás is talált pénz. Ráadásul olyan még egyszer sem fordult elő, hogy január környékén megnyitott pályázatok legyenek. Átcsoportosított pénzek, meghosszabbított határidők nagy várakozások jellemezték az év kezdését. Mozdulni, egy jó tervvel előállni most kell! A 2013 már csak lecsengése lesz az idei évnek, mert a pénzek nagy részét ebben az évben osztják.

Fejlesztési területek:

Ebben a 7 éves pályázati ciklusban, hat kiemelt területen indultak összehangolt állami és uniós fejlesztések, úgymint a gazdaság, a közlekedés, az emberi erőforrások, a környezet és energetika, a területfejlesztés és a közszolgáltatások terén.

Mit jelent a pályázat és ki pályázzon?

A pályázat egy dokumentáció, egy projektötlet /terv leírása. Funkcióját tekintve egy kérelem, amit azzal a céllal készítünk, hogy projektünkhöz külső pénzügyi forrást, azaz visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatást szerezzünk. A pályázatírás mindig a második lépcső, minden egy jó, megvalósításra váró ötlettel, fejlesztési elképzeléssel kezdődik. Olyanoknak találták ki a pályázást, akiknek van ilyen elképzelésük. Olyan vállalkozásoknak lehetőség ez, akik kibírják pénzügyileg az „ingyen pénz” megérkezését, hisz a támogatás nélkül is meg tudnák valósítani fejlesztésre váró ötleteiket.

A pályázat életciklusa:

A pályázat, a megírását követően postázás útján a Hatósághoz kerül, ahol automata elbírálások sorozata következik. Először formai bírálat alá esik, amit szakmai bírálat követ. Ezt követi pár hónap múlva jó esetben a nyerési értesítő, vagy az elutasítás, ami pontokba szedve rámutat a hiányosságokra, hibákra. A nyerési értesítő kézhez vétele jelenti az igazi munka elkezdését. Szerződéskötés következik a hatósággal, melynek a tartalmi lényege, hogy a pályázatot pontosan úgy fogják megvalósítani, ahogy azt a pályázati dokumentációban leírták. Az elkezdés és a zárás között van a nyomon követés, jelentések, zárójelentések, illetve maga a zárás is. Ez a legfontosabb szakasz egy pályázat életében, hisz itt láthatóvá válik a fokozatosan megvalósult „álom”, maga a fejlesztésre váró ötlet átlépi a tervezés határait, és életre kel. A támogató szervezetek a vissza nem térítendő támogatásért cserébe elvárnak bizonyos kötelezően teljesítendő tevékenységeket, előre meghatározott indikátorokat tartatnak be és ellenőriznek.

Ezekkel a következő elemekkel jó , ha minden pályázó, vagy pályázni vágyó vállalkozás tisztában van.

Alapvető kizáró okok közül – de a teljesség igénye nélkül – az alábbiak olyanok, amelyek majd minden pályázati kiírásban megjelennek:

• Legfontosabb kizáró okok között a negatív saját tőke, csőd -felszámolási eljárás, vagy végelszámolás, köztartozás alatt álló vállalkozások vannak
• Összeférhetetlenség fennállása
• Rendezetlen munkaügyi kapcsolatok
• Nem pályázhat, vagy leállítják a pályázási folyamatot annál, akinél hitelt érdemlően kiderül, hogy a pályázati szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltat.
• Pályázó tevékenysége szerint vannak meghatározott korlátok,
• Iparági korlátozás
• Vállalkozás gazdasági mutatói szerinti korlátok
• Területi korlátozás

Természetesen egy jó pályázatíró/tanácsadó cég sok mindenben segítheti ügyfelét, és kéz a kézben viheti át a rábízott vállalkozást a pályázati akadályokon, támogatás elnyerésének útvesztőin. A szoros együttműködés, kölcsönös bizalomra épül, amely garanciája a sikeres pályázatnak. Számunkra az a dicsőség, ha az ügyfél elégedett és valóban meg is valósítja az elképzelését, hisz az elnyert támogatás tényleg a számlájára kerül. Ebben segítünk az ingyenes szakmai minősítés elkészítésével.

Papadopulu Aphrodite
szakértő
Brüsszel Center Magyar Pályázati Tanácsadó Központ

A Nemzeti Vágta győztese után, újabb ügyfelünknek gratulálunk fantasztikus győzelméért:

A Nexus Kft. tulajdonos ügyvezetője, Simon Gábor nyerte meg a 15. Mikulás Rallye versenyt Veszprémben.

További érdekességeket olvashat Simon Gábor győzelméről ITT.

Brüsszel Center Magyar Pályázati Tanácsadó Központ és a BrüsszelNet Sales Network Kft. munkatársai és ügyvezető igazgatója, Gärtner Péter.

Nagy örömmel és hatalmas büszkeséggel gratulálunk Ügyfelünknek, a Nemzeti Vágta 2011-es Győztesének kitartásához és elért eredményéhez!

További sok sikert és jó egészséget kívánunk Molnár Gyöngyinek.

Brüsszel Center Magyar Pályázati Tanácsadó Központ és a BrüsszelNet Sales Network Kft. munkatársai és ügyvezető igazgatója, Gärtner Péter.

2010. szeptember 14-én ünnepélyes projektzáró rendezvény keretében felavatták a Raynet  Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. új telephelyét Nagytarcsán.

Az uniós vissza nem térítendő forrásból felépített csarnok egy irodaszárnynak és egy összeszerelő üzemnek ad helyet mintegy 650 négyzetméteren.

A majd 50 millió forint támogatást, a Raynet Kft. az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív Programja keretében meghirdetett telephelyfejlesztés pályázatán nyerte.

A neves rendezvényre meghívást kapott Ferenczy Károly a Brüsszel Center Magyar Pályázati Tanácsadó Központ értékesítési igazgatója, illetve a nyertes pályázat megírója Szendrei Emma kollégánk.

Örömteli meghívásnak tehettünk eleget 2010. szeptember 11-én Gyöngyöspatán, ahol a helyi egészségház átalakításának, bővítésének valamint akadálymentesítésének lehettünk tanúi.

Az ünnepélyes átadó keretin belül ügyfelünk büszkén átvehette oklevelét a Brüsszel Center és a BrüsszelNet Sales Network Kft. munkatársától.

Sok sikert kívánunk a további működéshez.

Brüsszel Center Kft. és a BrüsszelNet Sales Network Kft. csapata

Olvassa el Ferenczy Károly, a BrüsszelNet Sales Network Kft. értékesítési igazgatójának interjúját, az uniós pályázatokról.

Elvesztegetett évek: tudja hova tűnt 3000 milliárdnyi EU-forrás?
2007–2013 között több mint 8000 milliárd forint EU-forrással gazdálkodhatunk. Utánajártunk, félidőben hol tartunk. Tényleg az állami közreműködők akadályozzák a pénzek lehívását? Valóban csak csókosok juthatnak pénzhez? És miért nem teremt az Európai Unió munkahelyeket?
– Ha megnézzük, a magyar vállalkozók mennyi EU-s pályázatot adtak be és mennyit nyertek: döbbenetes számot tapasztalunk – nyilatkozta a delmagyar.hu-nak Ferenczy Károly, a BrüsszelNet Sales Network Kft. Értékesítési igazgatója, akivel Budapesten a Brüsszel Center Magyar Pályázati Tanácsadó Központban beszélgettünk. A pályázatíró cég egyik vezetője szerint a vállalkozók tájékozatlanok – ami részben a kiíró, tehát a magyar állam hibája is. Ha azt halljuk, EU-forrás: mindenki a szépen felújított terekre, bicikliutakra gondol, holott a pénzek nagy része a vállalkozásokat kellene, hogy támogassa.

Félidőben: elkelt 3000 ezer milliárd forint, fejlődés pedig alig látszik

– A kiírásokat finomítani kellene: vegyünk példának egy technológia-korszerűsítési pályázatot. Egy lakatosműhely szeretne új gépeket, de mivel a mikrovállalkozás – 10 fő alatt foglalkoztató cég – 5000 fő alatti településen dolgozik, eleve kizárják a pályázatból – mesélte Ferenczy az egyik pályázattal kapcsolatos érdekességet. Szavaiból kiderült: hiába 9 család megélhetését biztosítja a vállalkozó, a kiírás szerint nem pályázhat forrásokra. Pedig, ha ránézünk Magyarország térképére, láthatjuk: rengeteg 5000 fő alatti település található hazánk területén.

– Az unió nem egy személytelen valami, ami csak akkor ad pénzt, ha mogyorót és tömjént viszünk neki – fogalmazott cinikusan a téves EU-val kapcsolatos felfogásról az értékesítési igazgató. – Az Európai Unió mi vagyunk. Tehát, ha rossz a pályázati kiírás, az nem brüsszeli döntés, hanem kormányzati hiba.

Ferenczy azt is elmondta: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) – a Mezőgazdasági Minisztérium pályázatán az 5 ezer fő alatti településen működő mikrovállalkozások is indulhatnak. (Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy nincs kiírva olyan pályázat, amin 5 ezer fő alatti településen működő mikrovállalkozások indulhatnának.) De miért kell ennyi közreműködő szervezet? Miért külön minisztérium foglalkozik a kistelepülések asztalosaival? – Ma népsűrűség alapján határozzák meg, melyik közreműködő szervezet foglalkozik a vállalkozásokkal. A kiírásokat le kell egyszerűsíteni. Íróasztal mögül nem lehet dirigálni, meghatározni, hogy mely települések vállalkozói alkalmasak a fejlődésre – magyarázta Ferenczy Károly.

Önerőproblémák és újabb kizárások – fojtsuk meg a megmaradt cégeket?

– Az önerő hiánya miatt rengeteg vállalkozó kiesik a pályázati rendszerből. A bankok nem helyeznek ki hitelt, ezzel, ha áttételesen is, de megfojtják a cégeket. Érdemi változást hozhat a Széchenyi-kártya „felújítása”, amivel újra forrásokhoz juthatnak a magyar vállalkozók. A 2008-as válság hatása a 2009-es mérlegben jelentkezett: a 2010-es pályázatoknál – bizonyos régióban – kizárják azokat a vállalkozásokat, akiknek a bevétele 0 százaléknál nagyobb mértékben esett. Életszerű ez, egy ekkora krízis után?
Magyar mentalitás: túlélő típus, ötletgazda és jó problémamegoldó

– Azt kellene eldönteni, hogy a közreműködő szervek kivel vannak: az állam segíteni vagy gátolni akarja az EU pénzek lehívását. Nem állítom, hogy gátolják, de azt igen: nem segítik. A pályázatokat övező nehézségek ellenére notórius pályázókkal is találkozunk. Aki egyszer megtapasztalja, hogy milliókhoz juthat, újra és újra keresi a pályázati lehetőségeket. Az EU-s pénz egyesek szerint olyan, mint a rendszerváltáskori privatizáció: sokan a „rajtvonalnál” toporognak, várják a lehetőséget, hogy hozzájussanak. Joggal mondhatnánk, a ’90-es években ismeretséggel lehetett vagyonhoz jutni, de visszakérdezek: akkor kerestél ismeretséget? Ma ezek a vállalkozók ugyanúgy várnak, pedig a lehetőség adva van és még „ismeretség” sem kell hozzá – vont párhuzamot a rendszerváltáskori lehetőséggel Ferenczy Károly. – Van pénz! 2013 után már nem lesz, és akkor megint mindenki azt fogja hajtogatni: Csak a csókosoknak jutott! Pedig ez lehetne másképp is. Ha egy cég formailag alkalmas, és fel tud készülni a beruházásra, akkor bizony meg tudja valósítani az álmát.
A BrüsszelNet Sales Network Kft. értékesítési igazgatója kitért arra is, hogy ugyan eltérő a régiónkénti támogatások mértéke, de a vissza nem térítendő támogatás az „készpénz”. A beruházás költségét mindenféleképpen érdemes a pályázati pénzzel csökkenteni – ugyanis ez nem hitel, hanem támogatás, amit nem kell visszafizetni.

Miért a főteret újítják fel, miért nem teremt az EU munkahelyeket?

– A válság felülírta a meglévő forgatókönyveket. Senki ne gondolja, hogy azért, mert valamit leírtunk 3 évvel ezelőtt, akkor az 7 évig érvényes. Minden megváltozott körülöttünk, épp itt az ideje, hogy újragondoljuk a magyar vállalkozások támogatását. Az EU arra nem ad, hogy: Tessék, itt a pénz: vegyél fel embert, és mi fizetjük a bérét! Arra viszont igen: Tessék, itt a pénz: fejlessz, és a növekedő megrendelések miatt majd embert tudsz felvenni! Ez a munkahelyteremtés. A munkahelymegtartó programok sikerrel futottak, most már előre kell tekintenünk – a növekedésre kell koncentrálnunk.

A vállalkozók ülnek a „sötétben” és várnak, oka: a tájékoztatás hiánya

– A KKV szektornak keresnie kell a pályázatokat, mi pedig, mint tanácsadók megpróbáljuk őket kiszolgálni. Sajnos a rengeteg dezinformáció, a rossz tapasztalatok eltántorítják a vállalkozókat. Pedig tudniuk kell: egy pályázatíró cég az „alkalmassági tesztért” – vagyis, hogy a vállalkozó alkalmas-e a pályázaton való indulásra – nem szed baksist. A profiknak ez nem lehet érdekük, ugyanis csak a nyertes pályázattal érhetünk el komoly sikert – magyarázta a Brüsszelnet Kft. értékesítési igazgatója, aki szerint még most kell a „rajtvonalhoz” állni – 2013 után erre már nem lesz lehetőség.

Az EU pályázatokról még azt is megtudtuk, csak a pályázati pénzért nem szabad belefogni a fejlesztésbe. A források ma is léteznek, még nem késő pályázni. A kormányzati tervek szerint a főtér- és kerékpárút-fejlesztésre szánt milliárdokat is átcsoportosítják, így a kis és közepes magyar vállalkozók bizakodóan tekinthetnek a jövőbe. Már csak azért is, hogy ne kelljen a 15 évvel ezelőtti mondatokat ismételgetnünk: „Bezzeg a csókosok pénzhez jutottak!”

2010.08.13. Délmagyar.hu

A cikk megjelenési helye: szövegét ITT olvashatja.