Hogyan nyert közel 20.000 pályázó vissza nem térítendő EU-s támogatást 2008 elején?
Ez a rövid tanulmány elsősorban azoknak a cégvezetőknek szól, akik nem kaptak jelentős EU-s pénzeket az elmúlt években. Írásunkban tárgyilagosan bemutatjuk számukra, hogy mik a lehetőségek és a nehézségek. Szándékunk, hogy megtaláljuk a hurráoptimizmus és a „nekünk úgysem sikerülhet” reménytelensége közötti arany középutat.
A tanulmány – a többi között – választ ad a következő kérdésekre:
- Mennyi fejlesztési forrás jut valójában a magyar cégeknek?
- Milyen fejlesztések és beruházások kapnak elsősorban támogatást?
- Számszerűen hány pályázatot fogadtak el, és mennyi forrást fizettek ki?
- Könnyebbé vált-e a pénzhez jutás folyamata a korábbi évekhez képest?
- Mik a konkrét változások a 2004-2006-os időszakhoz képest?
- Történtek-e intézkedések a korrupciós helyzetek elkerülésére?
- Mit nyerhet Ön az EU-ból érkező anyagi támogatással?
1 Mi akadályozza a növekedést?
Magyarországon az átlagos adóteher 50,5 százalék, vagyis a munkáltató bérköltségéből ekkora részt kell különböző adók és járulékok formájában befizetnie az államnak – derül ki a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztésiés Fejlesztési Szervezet (OECD) adókra és járulékokra vonatkozó felméréséből. Ez azt jelenti, hogyha egy munkáltatónak 100 forintjába kerül egy dolgozó, akkor ebből 50,5 forint az államkasszába folyik be különféle jogcímeken.
A Brüsszel Center által frissen készített felmérésben a cégvezetők az elvonások nagysága mellett a magas költségeket, valamint a rossz piaci kondíciókat és az árversenyt nevezték meg a cégeket sújtó fő nehézségek okának. Ebben a helyzetben a megkérdezett cégvezetők közel 50%-a a túlélést látja egyedüli céljának, és nem tudja elképzelni, hogyan érhetné el, hogy bevételei jelentősen növekedjenek.
A vezetők 95%-a ugyanakkor egyetért abban, hogy akinek nem sikerül fejlesztések segítségével új piacokat szerezni vagy költséget csökkenteni, az nem érezheti magát biztonságban.
Megállapítható, hogy a legnagyobb probléma a költségcsökkentő fejlesztések, beruházások, illetve egyéb tervek megvalósítására fordítható források szűkössége.
Védettséget jelentene azonban a legtöbb cég számára, ha vissza nem térítendő forrásokat kaphatna erre a célra.
Óvjuk azonban az olvasót a hurráoptimizmustól: a vissza nem térítendő EU-s pénzek valóban fejlesztési forrásul szolgálnak, azonban felhasználásuk feltételekhez kötött és adminisztratív terhekkel is jár. Ennek részletei előtt azonban ismerkedjünk meg tárgyilagosan az elérhető források valódi nagyságrendjével.
2 Mennyi fejlesztési forrás jut valójában a magyar cégeknek?
A fent leírt gazdasági környezetben – 2004 és 2008 eleje között – közel 20.000 magyarországi pályázó szerzett fejlesztési forrásokat kisebb-nagyobb beruházások céljára, amellyel erősíthette piaci pozícióját és növelhette védettségét (a pontos számadatok később szerepelnek), vagy egy térség fejlettségét.
Hogy hogyan éltek ezzel a lehetőséggel, az más kérdés. Tény azonban, hogy Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult. Ez uniós adófizetők pénze, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból további mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre, amellyel így közel 8000 milliárd forintra bővül ez a forrás.
Ez nem kis összeg, amelynek ha egy részéhez hozzájuthatnak kis- és középvállalkozások, a végrehajtott fejlesztésekkel növelhetnék biztonságérzetüket.
3 Mely területek kaphatnak támogatást?
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése.
Hat kiemelt területen indultak összehangolt állami és uniós fejlesztések:
- gazdaság,
- közlekedés,
- emberi erőforrások,
- környezet és energetika,
- területfejlesztés és
- közszolgáltatások terén.
4 Számszerűen hány pályázatot fogadtak el, és mennyi forrást fizettek ki?
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv időszaka 2004-tól 2006-ig tartott.
Alábbi táblázatunkban láthatók a beadott pályázatok, valamint az igényelt és elnyert összegekkel kapcsolatos számadatok erre az időszakra viszonyítva:
- Beadott pályázatok: 41.312 db
- Igényelt támogatás: 1.592.046.391.401 Ft
- IH támogatott pályázatok: 20.027 db
- Megítélt támogatás: 722.656.867.556 Ft
- Hatályos szerződések: 19.692 db
- Hatályos szerződések összege: 713.540.244.668 Ft
- Ténylegesen kifizetett összeg: 584.487.383.787 Ft
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a 2007-től 2013-ig tartó időszakot fogja át.
Természetesen, csak a 2008 elejéig tartó időszakról állnak rendelkezésre számadatok:
- Eddig beadott pályázatok: 10.375 db
- Eddig igényelt támogatás: 2.311.396.639.347 Ft
- IH támogatott pályázatok: 3.270 db
- Eddig megítélt támogatás: 70.705.461.703 Ft
Az eddig kiírt pályázatokból hetvenet zártak le és bíráltak el. A rendelkezésre álló összesen 3000 milliárd forintot meghaladó összeg felét pályázatokon hirdették meg, míg a másik fele az egyedi, ún. nagyprojektek finanszírozását szolgálja.
Természetesen – mint eddig minden évben – 2007-ben is megvoltak a „sláger pályázatok”, amelyekre túljelentkezés volt, viszont a korábbi évekhez képest jóval több nyertes került ki a nagyobb támogatási keretösszegek miatt.
A jelentősebb érdeklődést kiváltó pályázatoknál (technológia-korszerűsítés, munkavállalói képzések, informatikai fejlesztések, stb.) több esetben forrás átcsoportosításra került sor, mely szintén növelte a lehetséges nyertesek számát.
Mekkora összegre lehet számítani 2008-ban? Tanácsadó kollégáink választ adnak erre a kérdésre.
5 Könnyebbé vált-e a pénzhez jutás folyamata a korábbi évekhez képest?
Számos rendszerjavító és konstrukciós intézkedés hatására azt mondhatjuk, hogy 2007-ben csökkent a pályázatok bírálatára, szerződéskötésre és kifizetésre fordított idő.
Bár még távolról sem mondhatjuk, hogy ideális a helyzet, de néhány pályázati kiírásnál (főként a normatív típusú támogatásoknál) rövidült az átfutási idő, és előfordul, hogy a pályázat benyújtásától számítva 3-4 hónapon belül pénzhez is juthatnak a pályázók.
Változások a pályázati típusokban:
Normatív támogatás (50M Ft alatti pályázati projekteknél):
• Csak jogosultsági ellenőrzés van, tartalmi versenyeztetés nincs.
Pályázati projekt 50 M – 1 mrd Ft:
• Az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) dönt szakmai bírálat alapján.
Kétfordulós pályázat:
• A pályázatra meghívható célcsoportról az akcióterv (Kormány) dönt. A pályázatra beérkező projektekről szakmai bírálat alapján az NFÜ dönt.
Továbbá el kell mondani, hogy 2007-ben a nagy mennyiségű pályázati, ki nem fizetett számlák miatt az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) vezetése úgy döntött, hogy felülvizsgálja a teljes kifizetési rendszert.
Első lépésként elkezdődött a „nagytakarítás”, azzal a végcéllal, hogy 2007. szeptember 15-re nem lesz olyan számla, amely az intézményrendszer hibájából 1 éve áll a rendszerben, illetve, hogy 1% alatt lesz a 90 napnál hosszabb idő óta az intézményrendszer hibájából ki nem fizetett számlák aránya. Mára sikerült elérni, hogy a 2008-ig felhasználható források 87%-át kifizették a pályázók részére. Ez szintén pozitív előjel az elkövetkezendő kifizetések kapcsán is.
Vajon tovább könnyebbednek-e a pályázati feltételek 2008-ban? Erről naprakész tájékoztatást adunk.
6 Mik voltak a konkrét változások a 2004-2006-os időszakhoz képest?
- Egyablakos ügyintézés, Internetre terelt folyamatok és egyszerűbb informatikai rendszer kialakítása
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a tavalyi évtől a pályázatokat és a támogatási lehetőségeket egyszerűbb, elektronikus felületen jelenítette meg (www.nfu.hu). Ezzel növekedett az elektronikusan nyújtott szolgáltatások száma és színvonala. Megvalósult a teljesen egységes telefonos tájékoztatás is, azaz egyetlen telefonszámon minden információ és közreműködő közvetlenül elérhető. A rendszer gyakorlatilag megegyezik a szolgáltató szektorban is használatos telefonos ügyfélszolgálatok menürendszerével, amely az ország egész területéről ugyanazon telefonszámon, helyi tarifával érhető el.
- Elektronikus pályázati dokumentációk
A formai hibák kiszűrését elősegítő és a feldolgozást gyorsító elektronikus beadásra már az NFT I. egyes pályázati kiírásai esetén is volt mód, de 2007-től kiterjesztették ezt az eljárási formát szinte minden pályázati kiírásra. Ez még mindig nem jelenti a teljes elektronikus benyújtást, ugyanis jogi értelemben nem lehet befogadni a pályázatokat azonosítás és hitelesítés nélkül. Ehhez még szükséges a jogszabályi és intézményi környezet megváltoztatása, de leszögezhető, hogy előrelépés történt a korábbi évekhez képest.
- Egyszerűbb elszámolás
A Pályázói Tájékoztató felületen (EMIR) a beérkezett felhasználói igények alapján a pályázók munkájának megkönnyítése érdekében új és továbbfejlesztett funkciókat léptettek életbe. Azoknak a felhasználóknak, akik saját jelszóval rendelkeznek, lehetőségük van arra, hogy az elszámolások végleges jóváhagyását követően – az elszámolás betöltéséig – az elszámoláson módosításokat hajtsanak végre.
Továbbá gyorsabbá és könnyebbé tették a Projekt Előrehaladási Jelentés (PEJ) elkészítését is.
- Kért igazolások számának csökkentése
2007-től csökkent a pályázathoz benyújtandó mellékletek száma, illetve ami még fontosabb, számos esetben csak másolati példányokat kell benyújtani, illetve a legtöbb melléklet hiánypótolható – ezzel jelentősen csökkentve a pályázók előzetes költségeit.
- A pályázók számára kedvezőbb és egyszerűbb biztosítéki rendszer
2007-ben egyszerűbb, kedvezőbb biztosítéki rendszert vezettek be az uniós forrást elnyert vállalkozások, szervezetek számára – visszamenőleges hatállyal –, összehangolva az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv biztosítékadásra vonatkozó szabályait.
Milyenek a 2008-as érvényes adminisztratív követelmények?
Tanácsadóink ezeket a kérdéseit megválaszoljuk, kérdezzen bártan.
7 Történtek-e intézkedések a korrupciós helyzetek elkerülésére?
A 16/2006. (XII. 28.) MEHVM-PM rendeletet („eljárási rendelet”) az NFÜ 2007 őszén felülvizsgálta. A jogszabályba főként olyan módosítások kerültek bele, amelyeket az NFÜ az első pályázatok kiírása során szerzett tapasztalatokból szűrt le. A módosítások egyaránt szolgálják a jogszerűség, a gyorsaság és a nyilvánosság követelményeit.
A korrupciós helyzetek csökkentése érdekében a közbeszerzések területén az NFÜ fokozni kívánja a nyilvánosságot, így a módosítás értelmében a honlapján közzéteszi az ajánlatok elbírálásakor készített összegezéseket, valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatban, szabálytalanság megállapításával végződő szabálytalansági eljárások legfontosabb adatait.
8 Mit nyerhet Ön az EU-ból érkező anyagi támogatással?
A rendelkezésre álló összegek sikeres felhasználásával egyes cégek megerősíthetik meglévő adottságaikat, és felszámolhatják azoknak az akadályoknak és visszahúzó erőknek egy részét, amelyek gátolják fejlődésüket.
A vissza nem térítendő EU-s források segítségével a részvevő magyar cégek növekedésnek indulhatnak, növelhetik biztonságérzetüket a piacon, és védettséget szerezhetnek a multinacionális cégekkel szemben.
9 Mit tegyen Ön ennek érdekében?
Kérje tőlünk ingyenes előminősítő adatlapunkat. Ennek az előminősítőnek a segítségével tanácsadóink meg tudják mondani milyen pályázati lehetőségek nyitottak az Ön számára, természetesen minden kötelezettség nélkül.
Az alábbi mail címen jelezheti igényét az adatlapunkra:
kapcsolat@bcenter.hu
Ha további kérdései vannak, szívesen válaszolunk rá.
tel: 06- 1 / 999 – 42 – 03
mobil: 06-20/972-43-75
